
Már a fejlesztés tervezési fázisában, árajánlatok összehasonlításánál segít ha a megrenedlő tisztában van a felhőszolgáltatások alapfogalmaival. Mit is jelentenek ezek a rövidítések, és milyen különbségek vannak köztük? Melyik megközelítésnek milyen költségvonzata van a fejlesztéskor és üzemeltetéskor. Ebben a cikkben megrendelőknek, döntéshozóknak bemutatom, hogy mi az IaaS, PaaS és BaaS és hogy mire figyeljenek egyik, másik technológia kiválasztásakor.

## Kezdetek
Bár úgy tűnhet, hogy a felhőszolgáltatások csak kacifántos szó arra, aminek nem tudjuk, hogy mi van a hátterében, a valóságban viszont komoly történetisége van, és a felhasználói, megrendelői igények tették olyanná, mint amilyen ma.

Kezdetben voltak a szervertermek, melyek stabil internetkapcsolatot, áramforrást és megfelelő hűtést biztosítottak az ott elhelyezett gépeknek, amik valamilyen interneten elérhető szolgáltatást futtattak, legtöbbször weboldalt. Ezek nem kevés esetben sima asztali számítógépek voltak egy linux szerver operációs rendszerrel. Ezzel az volt a baj, hogy bár a bekerülési költsége és a szakember (a vállalkozás informatikusa) bére alacsony volt, hatalmas biztonsági kockázatot, bizonytalan működést és a leállás veszélyét hozta magávall.

Komolyabb vállalatok szerver gépet vásároltak, melyben minden alkatrészből legalább kettő volt és olyan szakemberrel végezték a munkát, akinek ez volt a szakterülete. Ez viszont azt eredményezte, hogy rengeteg olyan szabad kapacitás maradt kiaknázatlanul, mely csak a költségeket vitte. És itt nem csak a szerver szabad kapacitása a lényeg, ami felesleges áramfogyasztást és fajlagosan magasabb karbantartási költséget generált, hanem a szakember bére, akinek nem fedte le a munkaidejét, hogy a vállalat egy-két szerverét üzemeltette. Ráadásul ezeket a szervereket időnként karban kellett tartani, le kellett cserélni, mely további költségeket jelentettek.

Erre a helyzetre válaszul a szervertermek üzemeltetői regáltak úgy, hogy ők maguk vásároltak szervereket és kötötték össze őket úgy, hogy erőforrásaikat egyként tudták használni és szabadon darabolni akkora szeletekre, amekkorára szüksége van egy megrendelőnek. Az eredménye nagy rendelkezésre állás és olyan alacsony költségek, hogy nem érte már meg bevinni külön kis gépet a szerverterembe. Ez gyakorlatilag a felhő architektúrák kialakulásának kezdete a 1990-es évek végén, az IaaS megjelenése.

## IaaS: Infrastruktúra mint szolgáltatás
Az IaaS (Infrastructure as a Service) azt jelenti, hogy a felhőszolgáltató biztosítja az alapvető informatikai infrastruktúrát - **szervereket, tárhelyet, hálózati erőforrásokat** - amelyeket az ügyfél igény szerint konfigurálhat és használhat. Az ügyfélnek nem kell foglalkoznia a hardver beszerzésével, telepítésével, karbantartásával vagy frissítésével, ezeket a feladatokat a felhőszolgáltató végzi el. Az ügyfél csak azért fizet, amennyit használ. Az IaaS előnye, hogy nagy rugalmasságot és skálázhatóságot biztosít az ügyfeleknek, akik **gyorsan bővíthetik vagy csökkenthetik az erőforrásaikat a forgalom változásainak megfelelően**. Az IaaS hátránya, hogy az ügyfélnek magának kell gondoskodnia az operációs rendszerről, az alkalmazásokról és az adatbiztonságról, tehát **külön szakembert kell megbízni ezen feladatok ellátására**. Az IaaS példái közé tartozik az Amazon Web Services (AWS), a Google Cloud Platform (GCP), az IBM Cloud és a Microsoft Azure.

## PaaS: Platform mint szolgáltatás
A PaaS (Platform as a Service) azt jelenti, hogy a felhőszolgáltató nemcsak az infrastruktúrát, hanem egy **teljes körű platform**ot is biztosít az alkalmazások fejlesztéséhez, futtatásához, karbantartásához és menedzseléséhez. A platform magában foglalja az **operációs rendszert, a programozási nyelveket, a keretrendszereket, az adatbázisokat** és más szoftvereszközöket. A PaaS előnye, hogy **megkönnyíti** a fejlesztők számára **a webes vagy mobilalkalmazások létrehozását** anélkül, hogy aggódniuk kellene az alapvető infrastruktúra beállítása vagy kezelése miatt. A PaaS hátránya, hogy **kevesebb testreszabási lehetőség**et kínál az ügyfeleknek, akiknek alkalmazkodniuk kell a felhőszolgáltató által kínált platform korlátaihoz és kompatibilitási követelményeihez.  A PaaS kialakulása az 2000-es évek elején kezdődött, amikor az internetes cégek elkezdték nyilvánosságra hozni saját platformjaikat más fejlesztők számára. Az első PaaS szolgáltatók közé tartozott a Google App Engine (2008), az AWS Elastic Beanstalk (2011) és a Microsoft Azure (2010).

## BaaS: Backend mint szolgáltatás
A BaaS (Backend as a Service) azt jelenti, hogy a felhőszolgáltató **biztosítja az alkalmazások háttérrendszerét - adatbázisokat, fájlrendszereket, felhasználói hitelesítést, push értesítéseke**t stb. - amelyeket az ügyfél egy egyszerű API-n keresztül érhet el. A BaaS előnye, hogy tovább könnyíti a mobilalkalmazások létrehozását anélkül, hogy sok időt és erőforrást kellene fordítaniuk a háttérrendszer kialakítására és kezelésére. A BaaS hátránya, hogy **csökkenti az ügyfelek ellenőrzését** és tulajdonjogát **az alkalmazás adatai és logikája felett**, valamint függővé teszi őket a felhőszolgáltató által kínált szolgáltatások minőségétől. A BaaS kialakulása az 2010-es évek elején kezdődött, amikor a mobilalkalmazások robbanásszerű növekedése miatt megnőtt az igény a **könnyen használható és skálázható háttérrendszerek** iránt. Az első BaaS szolgáltatók közé tartozott a Parse (2011), a Firebase (2011) és a Kinvey (2011).

## Összefoglalás
A felhőalapú szolgáltatások - IaaS, PaaS és BaaS - különböző szinteken nyújtanak segítséget a mobilalkalmazás fejlesztőknek. Az IaaS a legnagyobb rugalmasságot és testreszabhatóságot kínálja, de a legtöbb felelősséget is rója az ügyfélre. A PaaS egy kész platformot biztosít az alkalmazások fejlesztéséhez és futtatásához, de kevesebb szabadságot ad az ügyfélnek. A BaaS az alkalmazások háttérrendszerét kezeli, de csökkenti az ügyfél ellenőrzését és tulajdonjogát.

Úgy is nézhetjük, hogy milyen függőségeket alakít ki a megrendelő, amikor ez egyes megoldások közül választ egyet. Bár az IaaS adja a legnagyobb szabadságot, de ehhez szakemberre van szükség. Ha megnézzük, hogy ma magyarországon milyen nehéz informatikust találni, már önmagában az, hogy a projektre egy plusz ember kell, növeli a függőséget. Ebben a tekintetben vonzóbbá válhat egy BaaS szolgáltató egy nagyobb projektnél is, de a lehetőségeket természetesen minden esetben egyedileg kell mérlegelni a projekt nagyságának és a várható látogatószámnak, erőforrásigénynek megfelelően.


IaaS, PaaS, BaaS - egy rossz választás milliókba kerülhet


Az elmúlt 10 évben a mobilinternet előfizetések száma 700 millióról 6.3 milliárdra nőtt világszerte, ezzel a mobiltelefonok átvették a szerepet a személyi számítógépektől mint elsődleges csatlakozási pont a világhálózatra. Mindeközben a vállalatok online jelenléte csupán annyit változott, hogy a weboldalakat mobiltelefon képernyőjére optimalizálták és kiaknázatlanul hagyták ezen eszközökben rejlő valódi lehetőségeket. 

Itt jönnek képbe a mobilalkalmazások, melyek közvetlenül a telefonon futnak, ezért hozzáférnek olyan szolgáltatásokhoz is, melyek nem elérhetőek weben keresztül, és bár egy mobilalkalmazás bekerülési költsége több egy átlagos weboldalénál, mégis egyre több vállalat fektet ez irányú fejlesztésekbe világszerte. De hogy miért is teszik ezt? Összeszedtem a leggyakoribb indokokat:


## 1. Megváltozott felhasználói szokások
Az eMarketeer felmérése szerint a 18 évnél idősebb felhasználók naponta **4 órát** töltenek telefonjuk használatával, melynek **90%-a valamilyen app használatával telik**, szemben a 10%-os böngésző használattal. A cordial.com marketing platform szolgáltató 2022-es felmérése szerint a **vásárlók 70%-a gyakrabban vásárol mobil alkalmazásban** mint egy évvel ezelőtt, és ha egy cég rendelkezik mobilalkalmazással a vásárlók 76%-a dönt úgy, hogy inkább azon keresztül vásárol.

## 2. Leghatékonyabb marketing eszköz
Attól kezdve, hogy az mobilalkalmazás felkerült a telefonra, a cég gyakorlatilag bekerült a vásárló zsebébe és bármikor kapcsolatba léphet vele push notifikációkon keresztül. 

A telefon jelez, vibrál, a felhasználó ránéz, az üzenet egy részét már látja is, nem beszélve arról, hogy a branddel is kapcsolatba kerül abban a pillanatban - mely nem kis marketing érték a későbbi vásárlói döntések alkalmával - , és ha esetleg nem olvassa el az üzenetet az app ikon jobb felső sarkán megjelenik a kis piros indikátor, mely jelzi, hogy hány olvasatlan értesítés vár rá. Mindez készteti a felhasználót arra, hogy megnyissa az appot és elolvassa az üzenetet. 
> A **push notifikációk megnyitási aránya 50%-kal nagyobb mint az emaileknek**, és a **kattintási ráta a 7 szerese**.
> &mdash; E Goi

## 3. Közvetlen ügyfélkapcsolat
Szemben a hagyományos ügyfélkapcsolati csatornákkal (telefon, email, online ügyfélszolgálat), a mobil alkalmazáson keresztüli **ügyfélkapcsolat sokkal közvetlenebb, kevesebb lépésből áll**. 

Egy szolgáltató cég esetében például szolgáltatás kiesés esetén az ügyfél megnyitja a mobilalmazást, mely ponton a rendszer már tudja, hogy ki ő, milyen szolgáltatásokat vesz igénybe, esetleg ha a szolgáltatás kiesés több hasonló felhasználót érint például területileg, már azonnal megjelenhet a képernyőn, hogy mi a hiba és mikor várható a javítás. 

Ezen kívül ma már az is trend, hogy ügyfélszolgálattal chatel a felhasználó, ami valójában egy AI chatbot és csak akkor kerül bele a beszélgetésbe élő ember, ha nem oldódik meg a problémája. 

Mindezek csak kiragadott példák a végtelen lehetőségek közül.

## 4. Egyetlen módja az App Store és a Google Play vásárlóközönség elérésnek
A cikk megírása idején az App Storeban 1.8 millió mobilalkalmazás érhető el, mely egy év alatt 32,2 milliárd letöltést generál, a Google Playben 3.8 millió mobilalkalmazás, 109.9 milliárd letöltéssel. Az előrejelzések szerint az idei évben a mobilalkalmazások 935 milliárd dollár bevételt hoznak tulajdonosaiknak. Ebből a tortából kaphat egy szeletet az a vállalat, aki úgy dönt, hogy mobilalkalmazást fejleszt.

## 5. Növeli az ügyfelek elkötelezettségét és lojalitását
A megváltozott felhasználói szokások, hogy 90%-ban a letöltött alkalmazásokat használják a felhasználók, szemben a böngészővel, a közvetlen kapcsolat, a kényelem, hogy naponta találkozik az ügyfél a branddel, mindezen tényezők automatikusan hozzák magukkal azt, hogy a mobilalkalmazást használók sokkal elkötelezettebbek. Ezt tovább lehet növelni olyan hűségprogrammal, mely mobilalkalmazáshoz kötött. Szintén a cordial.com felmérése szerint a vásárlók 59% csatlakozik inkább olyan hűségprogramhoz, mely mobil apphoz kötött és a vásárlók 82%-a vásárol inkább olyan helyen, ahol van hűségprogram.

## +1 Presztízs, pozitív image
Sokat elmélkedtem ezen. Vajon csak ez az ok, elegendő ahhoz, hogy egy vállalkozás mobilalkalmazásba fektessen? Aztán eszembe jutott a lezárások előtti tíz év, amikor nagyon sok vállalkozás költött azért milliókat saját autóra, hogy kitehesse rá a logóját és az üzletkötők azzal járjanak. Gyakorlatban ez úgy nézett ki, hogy ezek az autók leginkább mélygarázsban álltak, és megtérülésük megkérdőjelezhető volt. Ha még ha az is a célja egy vállalkozásnak, akkor sem lehet egy mobilalkalmazásra szín tisztán presztizsberuházásként tekinteni, ugyanis nyomon követhető megtérülése van.

Ugyanakkor fontos megjegyeznem azt is, hogy most még tekintélynövelő értéke van egy mobilalkalmazásnak, de ez volt az elején a weboldalakkal is. Ma viszont, ha vállalkozásnak nincs weboldala, az a vásárlók szemében egyenlő azzal, hogy a cég megszűnt / nem üzemel.


Félegyházi Balázs

Kulcsszó

#Mobilalkalmazás

IaaS, PaaS, BaaS - egy rossz választás milliókba kerülhet

5 + 1 ok, amiért egyre több cégnek van mobilalkalmazása